Főoldal

Kamu-tracking: social listening az álhírek nyomában

Csodaszerek, amelyek meggyógyítják a rákot. Kétszer. Domain-mutánsok. Kamu-networkok. Örökélet. Giga-mega piac működik az álhírek generálása és online mutálása mögött: és ez adatalapon is igazolható.

‘Clickbait’ – ráharapunk a kamukra

Fake news.

Egy, a megosztásokon keresztül burjánzó, szó szerint megosztó tartalmi trend, amely az internet és a közösségi média hátán kapaszkodott fel. És került a csúcsra.

Sokszor durván szuggesztív érzelmi triggereken alapul, és esetenként gusztustalan, megdöbbentő vagy épp elborzasztó vizuális eszközökkel operál. Teszi mindezt kínosan limitált szókinccsel, az esetek többségében.

A közösségi média nagy rajokban kering az ilyen típusú kontentek körül. Legyen szó politikai összeesküvésekről, az orvoslást forradalmasító csodakészítményekről, földönkívüli életről, vallási kérdésekről, 3-perces diétákról és világmegváltó lifehack-ekről, az internetes kamuk ölében minden elfér. És még annál is több. A megosztás vágya és a FOMO (Fear of Missing Out) tökéletes találkozása ez, amelyet jól bevált recept alapján főznek ki.

Ez megjelenik magában a tartalomban: figyelem!, azonnal, soha többé, forradalmi, sose látott, nem kell műtét, ne pazarold a pénzed, eltitkolt hatás, az orvosok szerint (brit tudósok effekt) stb.

A struktúrában: a címből és a leadből jellemzően nem derül ki, hogy pontosan miről szól a cikk. Alábbi esetben például az olajbogyó az a bizonyos ‘acsodanövény’… Emellett a cikkhez társított hirdetések is árulkodóak lehetnek: gyógyítás rák – gránátalma – pályázatok.

A stilisztikai jellemzőkben: rengeteg felkiáltójel, capslock betűszedés, fokozott melléknevek, szinte propagandisztikus hangvétel, emotikon-áradat.

Vizuális eszközökben: elborzasztó, megdöbbentő vagy éppen teljesen nem odaillő, kattintásvadász képek.

A fake news hírgyártás hálózati alapon működik, és profitabilitásának egyik fő mozgatórugója a forgalomterelés, forgalomgenerálás. A közösségi médiában a szerzői jog megoszlik az író és a közönség között: egy-egy tartalom pont annyira tartozik a szerzőhöz, mint azokhoz a felhasználókhoz, akik kapcsolatba lépnek vele (kommentelik, továbbosztják stb.). Éppen ezért az ilyen típusú híroldalak NEM TUDNÁNAK MŰKÖDNI, ha nem találnának partnert a Facebook közönségében.

De találnak.

Ha a SentiOne social listening szoftverén keresztül rákeresünk azokra a tartalmakra, ahol a rák, mint betegség a ‘csodaszer’, ‘ellenszer’, ‘eltitkolt gyógyszer/mód’ kontextusában előfodult az elmúlt 12 hónapban, akkor az alábbi TOP3 véleményvezért kapjuk.

Opinion Leaders – véleményvezérek

De a TOP10-ben ott van a Tudasfaja.com, a Tudnodkell és a Receptek Lapja Facebook oldala is.

*Saját fejlesztésű algoritmusunk azokat az egyéni online felhasználókat/oldalakat rangsorolja, akik adott témával kapcsolatban a legnagyobb elérést generálták a vizsgált időszakban. Az algoritmus figyelembe veszi az felhasználók által közzétett tartalmak mennyiségét, az ezekre érkezett kommentek, lájkok, megosztások számát, valamint a csatorna követőbázisának nagyságát is – amennyiben közösségi média oldalról van szó.

A listán tetten, vagyis inkább “adaton érhető”, hogy a témában a Mindenegyben blog Facebook oldalán közzétett, ehhez a témához kapcsolódó tartalmakat (21) közel 9500 alkalommal osztották tovább az olvasók.

Ez az, ami validálja az ilyen típusú kontentek jelenlétét és sikerét. Mindannak ellenére, hogy az emberek tudják, hogy kamuról van szó. Vagy legalábbis ezt mondják.

*a fenti ábrán az adott Facebook oldalak kontextusában, negatív szövegkörnyezetben a követők, kommentelők által leggyakrabban hsaznált kifejezéseket mutatjuk

BRÉKING the BRÉKING NYÚZ

A tartalmi jellemzők mellett más mechanizmusok is működnek az interneten, amelyek az álhírek sajátjai. Ilyen például a ‘BREAKING NEWS-filter. Amikor egy bréking nyúz trendre ráhúznak egy még durvább és még sokkolóbb filtert.

És ilyenek például azok a domain címek is, amelyek majdnem olyanok, de aztán mégsem. Például a hir-tv.com, ami változtatás nélkül továbbadta a Budapest 1873 hírét, illetve mindeközben meglepte az olvasóközönségét azzal is, hogy ‘Reggelre lehámlik rólad a gomba!’.

Vagy például a gyogyszertar-life.hu: forintban megadott árakkal, angol copy-val, stock fényképpel és generikus gyógyszerekkel.

A rendelésekhez a weboldalon feltüntetett céges promó alapján ajándék Viagra is jár.

Erre az oldalra például az alábbi lengyel fórumra beszórt linkek (Online rendelés online) vezetnek át.

Adatbiztos és kontentalapú megoldásokkal – aka. social listening – ezek a láncok, ezek az internetes összefonódások felismerhetők és beazonosíthatók.

  • Melyik oldalak veszik át melyik oldalak tartalmait?
  • Milyen típusú tartalmakat tettek közzé a gyanús Facebook oldalak az elmúlt akár 3 évben (legnépszerűbb és leggyakrabban használt kifejezések szófelhője, legnépszerűbb bejegyzések stb.)?
  • Melyek azok a platformok, véleményvezérek, akik adott témával kapcsolatban a legnagyobb elérést generálják? Van-e a listában olyan, amely feltehetően hitelt rombol?
  • Adott témával kapcsolatban milyen rémhírek, fals információk terjednek a neten, és pontosan hol?

Jelen kutatásban például készítettünk egy minisurvey-t is, a vizsgált Facebook oldalak mögött húzódó network feltérképezéséhez:

  • adott felületek tartalmait milyen más oldalak veszik át jellemzően,
  • és hol vannak a közös pontok?

 

Kíváncsi vagy, a te márkád, szolgáltatásod vagy piaci szektorod online környezetében kik “ólálkodnak” hangzatos, de annál kevésbé hiteles üzenetekkel? Keress fel minket, és megmutatjuk.