Főoldal

A TOP 10 múzeum Európában – egy social listening tárlatvezetés

Nem mindenki egyforma – de mindenki keresi az új élményeket. Legyen az egy, a komfortzónánkon túl megbúvó természeti kincs, egy történetekben gazdag kulturális örökség, a homokos tengerpartot nyaldosó türkizkék tenger vagy épp egy hátizsák, a horizont és semmi más. Ki így, ki úgy. Ki ide, ki oda. De mindannyian nekivágunk.

És, ha már megyünk, akkor minél többet, szebbet, különlegesebbet szeretnénk látni, érezni, hallani, tapasztalni, ízlelni. Az új élmények nyomot hagynak bennünk, mi pedig nyomot hagyunk a világhálón. Mesélünk, ajánlunk és virtuálisan magunkkal viszünk bárkit, aki velünk szeretne tartani. Nem véletlen, hogy csak az elmúlt 12 hónapban (szóval 2017. augusztusáig visszamenően) összesen több mint 8,1 milliószor használtuk világszerte hashtagként a #travelgram, #travellgram, #traveller, #traveler, #travelblog és #travellblog kifejezéseket a weben.

És míg mindössze egy évtizeddel ezelőtt leginkább csak szigorú útikönyvek még szigorúbban szedett hasábjairól tájékozódhattunk – szerencsés helyzetben esetleg a rokonokat, barátokat zaklathattuk fényképekért -, most könnyedén siklunk tova a világ virtuális tükörképén. A ránk ömlő információs kánaán ugyanakkor a kíváncsiság szubjektív szűrőfeltételei mentén és a megfelelő technológia segítségével könnyen testre szabható és strukturálható.

Így van ez a neten közzétett, az utazással kapcsolatos posztok, bejegyzések, kommentek, vélemények áradatával is: Mi mikor zár? Kutyabarát-e egy adott étterem? Hol a legjobb a pizza vagy épp az aperol spritz? Melyik városrészben érdemes szállást foglalni? Mik a legjobb helyek a Balaton partján? Vagy épp – a világjáró internetezők szerint – melyik Európa TOP10 múzeuma, ahova mindenképp érdemes ellátogatni (aka. melyiknek a legnagyobb vagy épp a legpozitívabb az online visszahangja)?!

EZEK AZOK. 

Most 75 világhírű európai múzeum és a social listening technológia fúziójából született meg a leghíresebb európai múzeumok adatalapú toplistája, az interneten megosztott publikus és kapcsolódó tartalmak elemzése mentén.*

A webes említések (2018. január 1. – 2018. augusztus 1.) mennyisége alapján a 10 múzeum, amiről a legtöbbet beszélgetünk online:

1. Louvre
2. The Hermitage
3. Musée d’Orsay
4. Centre Pompidou
5. Rijksmuseum
6. Uffizi
7. Tretyakov Galéria
8. Tate Múzeum
9. Van Gogh Múzeum
10. Vatikán

Skandináv művészet vs autók

A nők legtöbbször az umeå-i Bildmuseetről beszélgetnek online. A múzeum hét emeletén lenyűgöző svéd és nemzetközi kortárs műremekek, design és építészeti alkotások tekinthetők meg. A kapcsolódó említések 76%-át hölgyek publikálták a neten. A ‘Louisiana Museum of Modern Art‘  (Øresund Sound, Humlebæk, Dánia) szintén nagy kedvenc a hölgyek között: a bejegyzések 72%-az ő “tollukból” származik. Mindeközben a férfiak nagyon férfiasak: nagy kedvencük – adatalapon is – a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeum: a kapcsolódó említések 68%-a tőlük érkezett.

Szeretet és kultúra

Ha az online említések pozitív arányát nézzük, akkor a lisszaboni Coleção Berardo az a múzeum, ahova EL KELL MENNI. Az összes kapcsolódó említés, komment, poszt stb. összesített eredménye alapján több mint 35%-a pozitív a bejegyzéseknek.** Ez igencsak magas arány. Hasonló szeretet övezi egyébként a fentebb említett Mercedes-Benz Múzeumot is.

Mikor menjünk múzeumba? 

A Louvre-t például inkább csütörtökön/pénteken érdemes meglátogatni (piros oszlop): legalábbis az említések csökkenő mennyisége alapján ekkor szellősebb, ‘Mona Lisa-friendly’-bb az épület.

Budapesti körkép

Ha adatalapon vesszük a budapesti legnagyobbakat, akkor a Magyar Nemzeti Galériánál és a Szépművészeti Múzeumnál a Facebook után rögtön a Twitter a második legnépszerűbb közösségi média platform. Az Instagram a Szépművészeti Múzeumnál a legerősebb, míg például a Néprajzi Múzeummal kapcsolatos webes kommunikációt az abszolút Facebook túlsúly jellemzi.***

Nemi bontást tekintve a hölgyek legtöbbször az Iparművészeti Múzeumról és a Nemzeti Galériáról osztanak meg élményeket online, míg a férfiak közel 70%-os dominanciával vezetik a Ludwig Múzeumhoz kapcsolódó webes diskurzust.

Ha a múzeumok közösségi média körképére vagyunk kíváncsiak, akkor a releváns tartalmak mennyiségi arányában így nézett ki az elmúlt 12 hónap. És bár a net sosem áll meg, azt azért az eredmények tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy az Iparművészeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum felújítási munkálatok miatt ráadásul zárva tart.

Frida az interneten

A Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításának internetes visszhangján is látszik, hogy az offline, személyes élmény milyen erős visszhangot kelt az online világban is. A július 7-i megnyitó pezsgett a weben, és a megosztások, említések száma bár azóta csökken, de folyamatosan tetten – adaton – érhető (elmúlt 3 hónap – közel 1200 említés).

Az ábra a Frida Kahlo-val kapcsolatos magyar nyelvű online említések mennyiségének időbeli eloszlását mutatja. 

A közösségi médiát górcső alá véve a Facebook vezeti a mezőnyt, ezt követi a Twitter és harmadikként az Instagram. Utóbbin például egy elismert influencer, Avianarahl, Frida Kahlo-t is megemlítő bejegyzése volt a legnépszerűbb****. Azaz a programajánlókon és az online portálok témába vágó Facebook megosztásain túl ezek a személyes posztok is közvetlen kapcsolatot teremtenek, ösztönöznek, kedvet ébresztenek – és mint ilyen, brandet építenek – akár egy kiállításnak is.

Az adattár(lat)

Az online és főleg a közösségi médiának pont abban rejlik az ereje, hogy nyers, E/1-es élményeknek, tapasztalatoknak is teret kínál. Ami a szívünkön, az a szánkon (az interneten). És mint ilyen, társzerzőként mindannyiunk hozzájárul(hat) egy-egy trend, brand webes percepciójának alakításához. Így lesz a ‘ha már itt vagyok, muszáj megnézni’-ből ‘ha már itt vagyok, ezt érdemes megnézni’ élmény.

És, hogy ez miért fontos például a múzeumoknak? Mert a social listeningen keresztül valós időben vagy akár 3 évre visszamenően feltárhatják és megismerhetik akár az intézménnyel, mint olyannal, vagy épp egy-egy állandó és időszaki kiállítással kapcsolatos, online megosztott látogatói véleményeket, élményeket, elvárásokat.

Mert az interneten minden IS szóba kerül, és ennek egyáltalán nem előfeltétel a kérdés. A válaszok már jelen vannak, és csak arra várnak, hogy valaki – legyen az márka, influencer, újságíró vagy épp piackutató – odafigyeljen rájuk.

 

 

*A ranglista az adott múzeumokhoz kapcsolódó említésmennyiségek arányában állt fel. A múzeumok angol és eredeti elnevezését használtuk kulcsszóként, és kerestünk rá azokra a publikus tartalmakra (posztok, kommentek, bejegyzések, cikkek, blogok, fórumbeszélgetések, review-k stb.), amelyekben adott múzeum neve megjelent. Tettük mindezt 30 európai nyelven.

**Sentiment-elemzés: a szoftver a szavak érzelmi töltetét egy nemzetközi sztenderd alapján skálázó, ugyanakkor nyelvspecifikus és saját fejlesztésű algoritmus alapján indexálja, a kontextust és a szavak közti távolságot is figyelembe véve. Magyar nyelven az érzelemfelismerő technológia kb. 70-75%-os pontossággal működik.

***A kutatás alapja az összes magyar nyelvű, a közösségi médiában (Facebook, Twitter, Instagram, YouTube) 2017. augusztus 22. – 2018. augusztus 22. között megjelent publikus bejegyzés, mely tartalmazta adott múzeum nevét (akár ragozott, akár egybeírt formában).

****Saját fejlesztésű algoritmus az egyedi online felhasználók influencer-hatásának mérésére: adott témában, a felhasználók által közzétett, kapcsolódó tartalmak mennyisége, kombinálva az erre érkezett lájkok, megosztások, kommentek számával, valamint közösségi média oldal esetén a követőbázis nagyságával)

SentiOne logo

Használd ki az áttekintések előnyeit!

Tetszik a tartalom? Próbáld ki az online listeninget, és látni fogod, milyen előnyökkel jár számodra a hatékony hírnévkezelés.