Most. Szabadság. Siker. Ötlet. Mint az Instagramnak a hashtag. Mint a Facebooknak a Like. A globális technológiai társadalom egyik virális és szeretett jelképe a startup jelenség. Ugyanakkor a hatalmas startup boom, ami néhány éve elakasztotta a nemzetközi technológiai piac lélegzetet, úgy tűnik, kezd megtorpanni. Vajon ma már tényleg nagyobb a füst, mint a láng?

A gazdasági címlapsztárok

“Broke the internet”. “The net went nuts”. Igazi klikkmágnes főcímek. Valami hasonló élményt hoztak magukkal a startupok is néhány éve: kirobbantották a piac működésének mechanikáját a négy sarkából: felfrissülést nyújtottak és a bárkinek járó lehetőséget.

“A startupok innovatív, agilis, pozitív szellemiségű vállalkozói kultúrát hoznak az országba. És még valami: fontos társadalmi értékeket hirdetnek, úgymint önállóság, kudarctűrés, a tekintélytisztelet hiánya.” írta korábban (2014) a Piac&Profit.

Ez három éve volt.

A rebellis élmény és a szabad részvétel vonzó piaci környezete ugyanakkor képes kell, hogy legyen állandóan és tudatosan megújulni, a ‘bárkinek sikerülhet’ csábító gondolatát módszertani tanulságokkal és iránymutatással felvértezni. Különben az idő múlásával elfárad. És az időt, a mai technológiai berendezkedésű világban már nem évtizedekben mérjük. Még csak nem is években. De hónapokban. Napokban. Pillanatokban. Ez a hihetetlenül gyors ritmus generálta a valós idejű online listening szükségét.

“Csak azt sajnálom, hogy manapság egy közönséges cseléd is gésának nevezheti magát.” mondta Hatsumomo az Egy gésa emlékiratai című filmben. A két témában sok közös nincs, ugyanakkor az érzés, melyet ezzel a néhány szóval megfog, a startup jelenség kontextusában is értelmezhető. A különbség “csupán” annyi, hogy míg az előbbi példa egy több száz éven át beérő, gazdag kulturális örökség és identitáskultusz korszakokon átívelő elaprózódását jelöli, addig a startup jelenség mindössze néhány év alatt tapasztalta meg az erodálódás súlyát.

Start up: tegnap, ma és holnap aka. a BigBang után

Vajon ma már tényleg nagyobb a füst, mint a láng? Beszélhetünk-e még friss ideológiáról, korszakalkotó piaci modellről? Vagy az alkotás ereje csak néhány évet volt képes átívelni, és lassan elfárad?

Mit nevezünk startupnak?

A startup-okat 3 állandó és fontos jellemvonás határozza meg:

• fiatalabbak, mint 10 év,
• valamilyen innovatív technológiai vagy üzleti modellt képviselnek,
• működésük középpontjában a személyiségfejlődés és az értékesítés növekedésének hihetetlen volumene áll (European Startup Monitor, 2016).

Mik a legfontosabb jellemzői?

Az európai adatok alapján (az ESM 2515 startupot vizsgált 2016-ban)

1. az alapítók mindössze 14,8%-a nő
2. a tulajdonosi kör 51%-a 50 és 88 éves kor között van, és mindössze 16%-ban vannak azok, akik még nem töltötték be a 35. életévüket (furcsa, az ember hajlamos pont forítva gondolni, hiszen egy startup annyira trendi, hogy csak fiatalokhoz tartozhat)
3. Magyarországon az állami támogatást élvező tőkeinjekciós programok összértéke 550 millió EURO, amely a következő 5 évben válik elérhetővé a startup modellben gondolkodó vállalkozók számára
4. 75%-uk teljesen önálló, 9,7%-a pedig valamilyen egyetemi projektből nőtte ki magát (a SentiOne-nál is pont ez történt:))

Néhány éve még vitathatatlanul ők voltak a nemzetközi gazdasági platform főszereplői, és ezt az innovációs technológiai szféra is elismerte.

“A startupok a gazdasági lapok címlapsztárjai a világ szinte minden országában, van, ahol egy-egy sikertörténet főszereplője már-már celeb.”
/Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese/

A nagy kérdés azonban ma már az, hogy képesek-e kinőni a celeb státuszt, hogy képesek-e ikonként validálni magukat, és így innovációs, gazdasági és technológiai szimbólumként, példaképként állni a jövő generációja előtt.

Elnézve az elmúlt másfél év startupokhoz kötődő legnépszerűbb online cikkeit Magyarországon, nem biztos.

A cikkek jellemzően nem a core benefit-hez kötődnek, illetve nem az adott startup lényegi működéséhez kapcsolódnak. A Prezi kapcsán a legnagyobb buzzt kiváltó anyag a 444 cikke volt, amely a legbefolyásosabb LMBT vezetőket listázta. A UStream legnépszerűbb tartalma egy politikai balhé volt (bár videómegosztó oldalként, ez végülis a startup népszerűségét támogatja).

A BlaBlaCar esetében a legfontosabb online megjelenés viszont pont a ‘sharing economy’ visszásságait taglalta, kezdve az Airbnb-vel.

Magyarországon persze mindemellett nagyon sokszor kerülnek szóba a startupok online, csak az elmúlt két évben (2015. június 1. – 2017. június 1.) több mint 105 ezerszer.

A hazai porondot magasan a Prezi vezeti az említések gyakorisága alapján, őt követi a LogMeIn, majd a Ustream.

A TOP 5 a nemzetközi porondon

Kilépve a nemzetközi porondra, ráadásul újabb meglepetések érnek! A TOP 5, nemzetközileg is jól ismert magyar alapítású vagy kötődésű startup cég közül egyedül a LogMeIn az, amiről hazánkban beszéltek a legtöbbet online az elmúlt másfél évben a SentiOne adatai szerint. A SkyScanner esetében (ami a magyar Distinction nevű startupot vásárolta fel) toronymagasan Hollandia vezet, a Ustream Oroszországban került szóba a leggyakrabban a weben, míg a BlaBlaCar (amelybe a magyar AutoHop olvadt bele) Lengyelországban volt a legnépszerűbb.

A SkyScanner és a BlaBlaCar esetében Magyarország még az első 5 helyre se jutott be.

Miközben Ororszország mind az 5 startup esetében benne van a TOP 3-ban!

Nők vs férfiak

Mivel gazdasági és technológiai témáról van szó, nagy többségünk valószínűleg azt tippelné, hogy a nemi arány is a férfiak javára dől el. De nem! Sok startup esetében az elmúlt más fél év online kommunikációjában a nők domináltak – azaz, ők sokkal több tartalmat tettek közzé weben (portálok, fórumok, Facebook, Instagram, YouTube, Instagram, Twitter, blogok), mint a férfiak. A női közönség kimagaslóan aktív volt az alábbi országokban:

• BlaBlaCar – Finnország
• LogMeIn – Horvátország (!! – igazi meglepetés) (bár minden más ország esetében a LogMeInhez kapcsolódó online beszélgetést a férfiak uralták)
• SkyScanner – szinte mindenhol a nők vezetnek, kivéve Montenegrót (Vajon ez az utazási szokásokhoz köthető? A SkyScanner kifejezetten ezt a területet forradalmasította. Korábbi kutatásunk alapján ráadásul kiderült, hogy a nők például sokkal aktívabbak az akciós utak megosztásában, és nagyobb lelkesedéssel ajánlják ezeket tovább a barátoknak)
• Prezi – Északi-régió ÉS Montenegro

A UStream pedig mindenhol férfias téma, ehhez kapcsolódóan elenyésző a nők online interakciója.

A Forbes.hu, a SentiOne hazai fókuszú kutatása alapján készült cikke szerint azonban a téma népszerűsége valóban hanyatlik.

“Az elmúlt 3 évben közel 140 000-szer kerültek szóba a startupok a magyar online médiában (138 301). A legnépszerűbb csatornák listáját a portálok vezetik, ezt szorosan követi a Facebook, harmadikként pedig a mikroblogok a legjelentősebb online platform, ahol a startupokhoz kapcsolódó tartalmakat közzéteszik.” foglalta össze a Forbes a nekik készített online listening kutatásunk eredményeit.

Az interakciók és kommentek alapján azt is felmértük, hogy milyen a téma érzelmi megítélése. Az alábbi térképpel szeretnénk zárni és alátámasztani a gondolatmenetet. 

Érzelmek nemzetközi szinten

A következő színes térképek az emberek érzelmi viszonyát mutatják. Minél zöldebb az árnyalat, annál pozitívabb a témába vágó online diskurzus.

Bal oldal: mennyire pozitívak vagy negatívak az emberek online úgy általában adott országban, és ehhez képest milyen érzelmi háttér jellemzi a startupokhoz kapcsolódó online kommunikációt a vizsgált országban. Arányaiban negatívabb vagy inkább pozitívabb, mint az átlag? Azaz egy egy relatív arány, országon belül.

Jobb oldal: Minél zöldebb az árnyalat, annál pozitívabb a online diskurzusok összességének érzelmi háttere, amelyek a startuphoz kapcsolódó témákat, cikkeket, tartalmakat, kommenteket tettek közzé (itt az országok értékeit egymáshoz képest látjuk).

Ezek alapján elég egyértelmű, hogy Magyarországon, Ausztriában és Csehországban még a szokásosnál is negatívabb a startupos online témákkal kapcsolatos érzelmi megítélés…Annak ellenére, hogy nagy nevek fémjelzik a hazai startup piacot.

Hogy mit hoz a jövő? Nem tudjuk, de figyelni fogunk. ?