Online a (menekült) helyzet változatlan, vagy nem is? Magyarországon közkedvelt dolog a menekültekről alkotott vélemények ütköztetése, kiváltképpen az internetes felületeken…

Vendégposzt az ELTE hallgatóitól.

Kérdéseink

a téma máig nem lanyhuló aktualitásából fakadóan a következők voltak:

• Mennyire és hogyan befolyásolja a kormánypropaganda az állampolgárok gondolkodását, véleményét a menekültekkel kapcsolatban?
• Mit gondolnak az emberek, mik a menekültválság kialakulásának főbb okai?
• Végül pedig, hogy mindezek a vélemények hogyan változtak az elmúlt két év során? A válaszokat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt igyekeztünk megtalálni.

A minikutatás

vizsgált időintervalluma 2015. szeptember 1-től 7-ig, illetve 2017. szeptember 5-től 12-ig tartott.

Ezen időpontok körül volt a legnagyobb social buzz a témával kapcsolatban.

A kulcsszavak megadása (migráns, menekült, bevándorló, gazdasági bevándorló, illegális bevándorló) után a 2015-ös évet tekintve 135 000 körüli, a 2017-es évet nézve pedig kb. 27 000 bejegyzést kaptunk.

A keresést a „content only” lehetőséggel végeztük, vagyis kizárólag az olyan tartalmakra szűrtünk rá, amelyek valóban tartalmazzák a megadott kulcsszavak legalább egyikét. A kontextust, azaz azokat a kommenteket, reakciókat, ahol a konkrét szavak már nem jelentek meg, jelen esetben ignoráltuk.

2015 vs 2017

A téma iránti online érdeklődés 2017-re jelentős mértékben csökkent a 2015-ös nagyobb menekülthullám idejéhez képest. Nem véletlen: akkor szó szerint testközelbe került a probléma az országban élőkhöz. Gondoljunk csak a Keleti-pályaudvart elözönlő menekültekre.

Ugyanakkor mindkét intervallumban vizsgált bejegyzéshalomra igaz, hogy a bejegyzések 75-80%-a Facebookon született, és többnyire negatív tartalmú hozzászólásokat tartalmazott, amelyek 2015-ben több mint, 230 milliós, 2017-ben pedig több mint 30 milliós elérést generáltak összesen a magyar nyelvű online felületeken.

2015. – említések megoszlása az idő függvényében

2017. – említések megoszlása az idő függvényében

Motiváció, hozzáállás, országkritika

2015-ben a téma leggyakoribb kontextusát az alábbi vezérfonalak adták: a menekültek motivációinak fejtegetése, a kormány hozzáállásának kritikája, és külföldi bírálatok a magyarországi hozzáállást illetően.

A 2017-ben vizsgált szakaszban megjelenő hírek főképp arról szóltak, hogy Magyarország elvesztette az EU-val szembeni kvótapert. Az adatokból kitűnik, hogy ez az esemény generálta a hét legnagyobb social buzzát, így a továbbiakban a szeptember 6.-án keletkező adatokat elemeztük.

2015. szeptember 4-én összesen 22 984 bejegyzést tettek közzé a felhasználók a publikus magyar interneten: a közösségi média csatornákon és azon túl.

Hogy mi okozta ezt a csúcsot? – meanwhile, vallás, pilitika/celeb

1. Megindult a menekülttömeg a Keletiből Ausztria és Németország felé

2. Erdő Péter nyilvánosan állást foglalt a kérdésben

3. Gyurcsány Ferenc menekülteket fogadott budai villájába.

A témát nem lehetett kikerülni. A közhangulat egyre feszültebbé vált, hiszen nem volt egységes fellépés az ország vezetése részéről és a fejetlenség, téves információk kavalkádja frusztrációt okozott, amire az emberek a közösségi médiában való véleménykifejezésen keresztül találtak feloldozást.

Három teljesen különböző, a témában mégis összefonódó történet csengett össze.

A jelenséget egyrészt táplálta a ‘Meanwhile’, ‘mindeközben’ élmény, ami igazi kalóriabomba a netes “hírszolgáltatásnak”. Jelentősége és relevanciája abban rejlik, hogy könnyedén, gyorsan megmutatja éppen mi történik, és ez a ‘kimaradás’, ‘lemaradás’ félelmén nyugvó híréhségre nyújt tökéletes és azonnali feloldozást.

Emellett megjelent a vallási állásfoglalás – ráadásul az egyik legismertebb, leghitelesebb vallási közszereplő arcával, véleményével megtámogatva.

Emellett egy másfajta, ún. celebpolitika is begyűrűzött, az amúgy is a politikai botrányoktól, dilettantizmustól forrongó helyzetbe. A jószívű és éldozatkész Gyurcsány Ferenc, aki atyaias kedvében megkönyörült a menekülteken, és villájába fogadta őket.

Menekültektől a migránsokig – 2 év alatt

A témával kapcsolatban leggyakrabban használt szavak 2015-ös szófelhőjében azt találtuk, hogy a menekült kifejezést gyakrabban használták, mint a migráns és bevándorló szavakat. A 2017-es szófelhő viszont már a migráns szót jelöli a leggyakoribbnak.

Vagyis a kormány kommunikációját, amely meggyökereztette a migráns szót a közbeszédben, és amelyet következetesen a menekültek megnevezéseként használt, hatásosnak tekinthetjük.

Mélyre ástunk…

A kvalitatív módszerrel végzett adatelemzésünk a következőképpen zajlott.

2015.09.04.-én egy 2138 kommentből álló 10%-os minta és 2017.09.06-án egy 631 kommentből álló szintén 10%-os véletlen mintát elemeztünk úgy, hogy a bejegyzéseket elolvastuk, majd kategóriákba soroltuk a tartalom szerint.

2017.09.06 (631)

2017-ben többen okolják az EU-t (38%), viszont kevésbé Angela Merkelt és Németországot (kb. 8%), mint ahogy azt tették 2015-ben (EU a hibás: 21%; Németország: 19%). Az EU-t hibáztatók arányának növekedésében valószínűleg szerepet játszott a szinte aggresszívnak mondható ‘Állítsuk meg Brüsszelt!’ plakátkampány. Itt tehát megint a közvélemény formálásának lehetünk online szemtanúi.

Ami még szignifikáns és jelentős vátozás 2015-höz képest, hogy a tavaly vizsgált időszakban megjelentek azok a hozzászólók is, akik Soros Györgyöt okolják a menekültválságért. Ez szintén a propaganda sikerességét igazolja, hiszen 2015-ben még senki nem említette őt. 2015-ben 11% az USA/NATO-t okolta, 2017-ben ez a vélekedés eltűnt, viszont 2017-ben megjelent Soros György, mint problémaokozó. A liberálisokat szinte ugyanolyan mértékben okolják mind a két évben.

Viva la Fake news

A téma iránti online érdeklődés (az interakciók száma alapján – kommentek, cikkek, posztok, bejegyzések) csökkent az elmúlt két évben. Ráadásul az érdeklődők sokszor olyan oldalakról tájékozódnak, ahol sok szenzációhajhász fake-news terjed.

A Facebook véleményvezér lista vezetője a témában 2015-ben a Mindenegyben blog, 2017-ben pedig a Blikk. A SentiOne a témában és adott időszakban a legtöbb tartalmat közzétett egyéni online felhasználókat rangsorolja a publikált bejegyzések mennyisége alapján, melyeket egy saját fejlesztésű algoritmus segítségével összevett a bejegyzésekre érkezett kommentek, lájkok, megosztások számával is.

Ha teljes magyar publikus netet nézzük, enyhén szólva is (túl) nagy az aránya a nem éppen megbízható, szenzációhajhász oldalaknak. Főleg 2018-ban. Azaz, felhígult a téma, mintegy az ingerküszöbön alul marad, szétdarabolódik a celeb, a pletyka és a komoly tájékoztatás online skáláján.

2015

2017

Szerzők:

Bonifert Rita, Nagy Attila

2017. 12. 21.