Nem tudom, a kedves olvasó mennyire van vele tisztában, de szeptember 23-án például – ismét – túléltünk egy Világvégét. Ezúton is gratulálunk az egész emberiségnek. Hogy mikor jön a következö?….Sose lehet tudni. Vagy mégis?

Földhözragadt trolloktól az üstökösökig

Trollok, álhírek, meteorok, a Nibiru és a Végítélet online árnyékában élünk. Az elmúlt két és fél évben több mint 71 000 magyar nyelvű bejegyzést tettünk közzé a neten. 71 000 publikus bejegyzést Facebookon, Instagramon, YouTube-on, Twitteren, blogokon, fórumokon, weboldalakon. 71 000 bejegyzést, ahol a világvégéről beszéltünk.

Nem véletlen. Olyan korban élünk és tapasztalunk, ahol online minden megtörténik. Vagyis minden online történik. Bár az “esemény” önnön profiljából és egyszeriségéből fakadóan izolált jelenség kéne, hogy legyen… Ugyanakkor az online kontextus, az ismeretek továbbosztásának lehetősége és vágya nem csupán véleményvezérek beazonosítását, a Világvégék legnépszerűbbikét vagy a témával legtöbbet foglalkozó online források körét segít beazonosítani, de arra is rámutat, hogy milyen hónapokban kell legnagyobb eséllyel számítanunk az esetlegesen bekövetkező Armageddonra.

A hoaxok és álhírek a webes és közösségi média platformokon kiforrott kommunikációs modellekkel együtt járó paraziták. Élősködnek a kontenten, hígítják a validálási folyamatot, több száz mellékcsatornát nyitnak meg a főirány és -üzenet mellett, amelyek mutálódási képességüknek “hála”, játszi könnyedséggel vezethetik tévútra az olvasókat.

A Világvége persze egy sarkított, ugyanakkor a jelenséget tökéletesen modellező internetes esettanulmány. Az online hoax-trend egyik leglátványosabb mintepéldája, amelyet – minden más témához hasonlóan – az online listeningen keresztül bárki nyomon követhet. Sőt, akár előre meg is jósolhat. ?

A március-június közötti időszak például általában világvége-mentes. A szeptember és október viszont igencsak veszélyes! Legalábbis az utóbbi két év publikus online tartalmai alapján.

Amikor pedig tájékozódni szeretnénk mindennek a végéről, akkor a Facebookra megyünk.

És rájuk figyelünk.*

*a SentiOne saját fejlesztésű Opinion Leaders (Véleményvezér) algoritmusa listázza és rangsorolja azokat az egyéni online felhasználókat, akik a vizsgált időszakban a kutatásnak megfelelő témában a legtöbb publikus tartalmat tették közzé. Ezt a számot pedig kombinálja az adott felhasználó tartalmaira érkezett kommentek, megosztások, lájkok számával, valamint a követőbázis nagyságával.

A Fekete Lista: aki túl sokszor kiabál farkast a neten …

annak akkor is lesz olvasottsága.

Az internethasználó szeret felejteni. Meglepődni. Kiakadni. Felháborodni. Kárörvendeni. Hozzászólni. És első lenni.

Az internethasználó gyűlöl kimaradni. És lemaradni.

Léteznek Fekete Listák, amik a legfontosabb magyar kamuportálokat rögzítik, ugyanakkor utóbbiak száma és elnevezése folyamatosan változik. Nincs lehetőség abszolút kontrollra (mondjuk ez az internet szépsége és hajtóereje is egyben). Edukációra ugyanakkor van. Miként lehet felismerni az álhíreket? Hogyan lehet beazonosítani a trollokat? Márkaként miként lehet moderálni és kiszűrni ezeket az ártalmas, öncélú, sokszor hírnévromboló tartalmakat és embereket?

A ‘nem-troll’ bejegyzésekkel összehasonlítva ezeknek a felhasználóknak vannak gyönyörűen beazonosítható ismertetőjegyei, melyeket a megfelelő módszertannal és tudatossággal trackkelni lehet: 3-szor annyi káromkodást, ugyanakkor 8%-kal kevesebb pozitív szót használnak. Átlagosan 47%-kal több kontentet generálnak, mint más felhasználók – ugyanazt az időszakot vizsgálva….

“I am not a psychopath. I am a highly functioning sociopath. Do your research.” /Scherlock Holmes/

Így van. Valid pont. Mielőtt megbélyegzel valamit vagy valakit…Mielőtt elhiszel valakinek valamit….Nézz utána a dolgoknak. Erre szuper megoldást nyújthatnak azok a szövegelemzésen alapuló SaaS eszközök, melyek például képesek meghatározni egy-egy online bejegyzés, márkaemlítés érzelmi hátterét. A SentiOne social listening platformja a piac egyik legkorszerűbb érzelemelemző funkcióját biztosítja – 27 európai nyelvre, az emotikonok vizsgálatával együtt.

Szűrd a trollt, mint egy PRO!

Mindemellett a felületen beállíthatsz egy ‘Alert’ funkciót is. Miért tennél ilyet? Mert, ha hirtelen megugrik a negatív, a márkádhoz kapcsolódó említések száma, akkor azonnal értesít a rendszer. Az adatokból kreált grafikonjaink interaktívak: azaz a képbe kattintva visszavisznek az aznapi konkrét bejegyzésekhez. Troll vagy nem troll? Kamu vagy nem kamu? Krízishelyzet vagy nem krízishelyzet? Azonnal kiderül, ha elolvasod a bejegyzéseket.

Ráadásul rá tudsz szűrni a troll-gyanús szerzőkre is, hogy csak az általuk publikált kommenteket, posztokat, cikkeket mutassa a rendszer. Így adatokkal alátámasztott információt kaphatsz arról, hogy kik ők, mik ők és miről írnak – írtak korábban – veled, a márkáddal kapcsolatban.

Szeretnél még több ilyen tippet kapni? Megismerni az elmúlt évek legnagyobb trolljait, a “netrobbantó” hoax legendákat és a legmenőbb kamukódoló gyakorlatokat? Pontosan ezért írtuk meg átfogó és izgalmas kutatásunkat, ami most csak egy kattintásodba kerül: A (Sch)e-rlock módszer: álhírek nyomában (INGYENES ANGOL NYELVŰ eBOOK)

Mert a NASA azt mondja!

Sokszor hihetünk és sokszor hiszünk is abban, hogyha lehivatkoznak valami jól csengő személyt, intézményt, forrást, akkor minden úgy is van, ahogy azt ott le van írva.

A végítélet-jósok például előszeretettel hivatkoznak a NASA-ra: titkos összeesküvések, holografikus égboltok, eltitkolt, felénk száguldó égitestek. Az elmúlt 2 évben 5730 a világvégéhez ÉS egyben a NASA-hoz kapcsolódó publikusan közzétett online bejegyzés született.

De hazai celebjeink és influencereink is lelkesen csatlakoztak be a témába, mint pl. Kasza Tibor.

2016. augusztus 1-jén első körben a Blikk írta, hogy vége mindennek: “a NASA szerint hatalmas meteor csapódhat a Földbe! A NASA tudósai komoly figyelmeztetést adtak ki, ugyanis idézem a Mirroron keresztül Dante Lauretta, NASA kutató szavait: “mérhetetlen szenvedést és halált okozhat az égitest (Bennu aszteroida) becsapódása”.

2016. október 21-én a Nibiru bolygó fenyegette az emberiséget, amit a hir.ma portál közölt le a NASA-ra hivatkozva. Ez a portál például nincs rajta a fentebb említett Fekete Listán, ugyanakkor előkelő tagja annak a nívós, de kamuzó körnek.

Majd 2017. július 24-én egy aszteroida került a figyelem és a kamuportálok hasábjainak középpontjába. “Csak januárban fedezték fel Hawaiin a 2017 BS5 nevű aszteroidát, amely a NASA számításai szerint akár már a mai napon a Földbe csapódhat. A 90 méter átmérőjű kisbolygó elvileg amerikai (keleti part) idő szerint este 7:17-kor csapódik a Földbe. A tudósok számítása szerint 5,8 km-t tesz meg másodpercenként – írta a Daily Star.”

Az utolsó vacsora – ha világvége, akkor már igyunk-együnk egy jót!

Miért figyeld a netet? Miért használj online listening-et? Van rá 10 szuper indokunk. Ennek egyike a 10/10-es online kampányok kidolgozása (akár kontent, akár időzítés szempontjából). Ezt többek között a július 24-i webes armageddon-tartalmak elemzésének eredményeként állítjuk. A grafikon adott napjára kattintva az összes közzétett bejegyzést eredeti formájában és annak eredeti környezetében olvashatjuk végig. Mi így is tettünk, mert kíváncsiak voltunk, mit reagáltak az emberek.

A végítélet sötét jóslatait egy remek HORECA szektorra fókuszáló, promóciós tippel szeretnénk tehát új fényben megvilágítani. A kommentek legnagyobb százaléka ugyanis az ‘utolsó vacsora’ népszerű kontextusában jelenik meg: ezen belül is a sörpiac az, ami pazarul profitálhatna egy Világvégés ajánlatból, ‘limited edition’ menüből vagy akár egy armageddonos termékvariácó piacra dobásából.

Az emberek jellemzően este 9-kor beszélnek a legtöbbet online a világvégéről, ami tökéletes alkalom lehet webes kampány indítására – egy sörmárka szempontjából főleg.

Emellett a ‘tartós tejjel’ is sokat viccelődünk online a világvége kontextusában. Tökéletesen időzített és a valódi, online fogyasztói élményekre rákontrázó ütős megoldás lehetne tehát a tejtermékeket gyártó vállalatok részéről is a párbeszédbe való becsatlakozás.

Az online listening kampánytámogató erejét támasztja alá a vizsgált két éves időszak legnépszerűbb posztja is (a SentiOne elérés alapján állít fel rangsort a közzétett tartalmak, posztok, cikkek, bejegyzések között), amit a Mosolysziget Facebook oldala tett közzé. A videót az LG posztolta (tavaly szeptemberben – valószínűleg nem véletlen a hónapválasztás):