Megosztjuk, ha fáj. Megosztjuk, ha már nem. Megosztjuk, ha van tapasztalatunk, és megosztjuk, ha nincs. Az online médiából való tájékozódás egyik súlyos mellékhatása, hogy csak arra nem találunk nekünk tetsző megoldást, amire nem keresünk. Az önjelölt orvoslás pedig kétségkívül a kor fokozott internetfogyasztásának egyik jellemző, és sokszor rendkívül káros tünete.

Az orvostudomány működésének, kommunikációjának egyik legfontosabb alapvetése a farmakovigilancia. A WHO 2002-es meghatározása szerint a farmakovigilancia „a gyógyszerek káros hatásaival, vagy gyógyszerrel kapcsolatos egyéb problémák észlelésével, értékelésével, megértésével és megelőzésével foglalkozó tudomány ill. tevékenység.” /farmakovigilancia.hu/

De mit tehet a tudomány, mit tehet bárki, amikor az internetes tudásmegosztás olyan iramban terjed és mutálódik, amely nem szinte, de teljességgel nyomonkövethetetlen? Hogyan lehet utolérni az álhíreket, leleplezni a csodaszereknek beállított reklámfogásokat, tudomást szerezni a beteg tapasztalatainak online vetületét meghatározó legjellemzőbb trendekről?

Főleg úgy, hogy a vényköteles gyógyszereket amúgy tilos reklámozni.

Főleg úgy, hogy tudomásul kell venni – erről a tényről az internet olvasó- és íróközönsége valószínűleg csak elenyésző százalékban tud, és csak a hiányt érzékeli, nem a hiány mögötti törvényi indokot.

Egyrészt tudatosítani kell, hogy soha, de soha nem fogjuk tudni meglépni azt az egy lépést, amellyel a közösségi média elé kerülhetünk. Másrészt azt is látnunk kell, hogy nem is feltétlen ez a legcélravezetőbb megoldás.

“The bigger picture” – az internetes tünetegyüttesek beazonosítása social listening technológiával

Az internetes klímát minden esetben az egyes posztok, kommentek, cikkek, fórumbejegyzések összessége határozza meg – legyen szó bármilyen témáról. Mivel az online világ, főleg a közösségi média egyéni felhasználók által generált információs ‘poolja’ egy osztatlan közös – így nem kérhetünk korrekciót, helyesbítést. Legfeljebb adhatunk. De hogyan?

Meg kell találnunk azokat a témákat, jellemző csatornákat, általános trendeket, kommunikációs irányokat, amelyekre akár indirekt módon, vagy épp egy jól célzott kontentstratégiával hatással lehetünk.

Tudnunk kell arról, hogy

– az emberek hol, milyen üzenettel találkoznak?

– kik adott téma legbefolyásosabb online szereplői?

– melyek adott téma legnagyobb elérést generáló tartalmai?

– és legfontosabb webes platformjai, csatornái?

Hiszen csak a kontextus ismeretében lehet a már létező igényekre, tapasztalatokra visszacsatoló kommunikációs stratégiát kialakítani. Ez persze megköveteli a komfortzónából való kilépést, és magával hozza a sok esetben kényelmetlen szembesülés élményét , ugyanakkor – ha nem is lépéselőnyt -, de bizonyosságot adhat. Adatlapú igazságokat. Segítséget, hogy célra tartóan és eredményesen segíthessünk cáfolni és validálni, olyan kérdéseket megválaszolni, amelyek valóban foglalkoztatják az embereket.

Mert a net nem kérdezi meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Helyette megkérdez mindenki mást.

Bár a vényköteles gyógyszerek reklámozását törvény tiltja, vajon érdekli ez az internetet? Persze, hogy nem. Sőt. Ilyenkor tobzódik csak igazán. Alternatív megoldások, ‘fake news’ oldalak és csodaszerek lepik el a webet, amelyek meggyógyítják a rákot. Kétszer.

A ‘vényköteles, receptre kapható gyógyszerek’ kontextusában például az alábbi Facebook csoportok számtalan “forradalmi újdonságot, megoldást” kínálnak – nem csekély hatással (=eléréssel, interakcióval, megosztással). (Kutatás időintervalluma: 2017. november 1. – 2018. február 1.)

ingyenesmskuldes.hu – több mint 33 000 oldalkedvelés (nagy elánnal osztja a diabetika.hu cikkeit )

avilagtitkai.com – több mint 101 000 oldalkedvelés

tudasfaja.com – több mint 292 000 oldalkedvelés

Mindennapi receptek – több mint 41 000 oldalkedvelés

ujvilagtudat.blogspot.com – több mint 43 000 oldalkedvelés

Szuper Tanácsok – több mint 180 000 oldalkedvelés

mindenegybenblog.hu – több mint 738 000 oldalkedvelés (!!!)

És ezek bizony egymástól is veszik át a tartalmat, sokszor változtatás nélkül – támogatva és tágítva azt az online birodalmat, amelyet vállvetve építenek. (A képen: a Mindennapi Receptek Facebook oldalának egyik posztja a Tudasfaja.com weboldalról).

A lista ráadásul a vizsgált időszakban közzétett, több mint 2500, a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos online említés szöveges elemzése alapján állt fel, de még így is csak egy része a témát irányító, vezető véleményvezérek listájának.

Ez a toplista az adott kutatási témában legtöbb kapcsolódó tartalmat publikáló egyéni online felhasználókat (jelen esetben Facebook és fórumok) rangsorolja, kombinálva a publikációk számát az ezekre érkezett megosztások, lájkok, kommentek mennyiségével és az oldal követőbázisának nagyságával (ami a nap végén így tehát a legnagyobb eléréssel rendelkező usereket jelenti).

Milyen típusú tartalmakat oszt meg ezen oldalak többsége?

Betegségvadász tartalmak – a ‘clickbait’ mechanizmus

Alapvetően jellezmő a kattintásvadász cím, a propagandisztikus hangvétel, a heroikus felhang:

Az orvosok szerint azonnal meggyógyulsz egy eltitkolt hatású forradalmian hatékony megoldás segítségével, és még műtétre sincs szükséged, úgyhogy vagyonokat spórolhatsz. Azonnal.

Ott van tehát minden már a leadben, ami kattintásra sarkall: nyers, direkt, megoldásközpontú, de titokzatos. Első blikkre azonnal meg is mozgatja az ember fantáziáját. De vajon mi rejlik mögötte?

Jelen esetben például az olajbogyó….Ez az a bizonyos csodanövény, amire a cikk címe utal.

A kontent alatt az oldalon megjelent hirdetés szofisztikáltsága is hagy kívánnivalót maga után…

Ugyanez a minta (KATTINTS!) köszön vissza a diabetika.info oldalán is, ahol egyrészt azonnal meggyógyulhatsz a cickafark segítségével, másrészt egy gyönyörű hölgy tekint rád csábítóan, miközben a bankok MEGDÖBBENNEK.

Megszeretgetett víz és ajándék Viagra minden szállításhoz

Az egész kommunikációt a Facebook uralja, ugyanakkor a fórumokon is nagyon sokszor kérdezünk, tanácsolunk, javaslunk és tájékozódunk.

A közösségimédia-túlsúly és a fentebb említett, példának hozott oldalak típusa, minősége azt is megelőlegezi, hogy NEM a vényköteles gyógyszerekről beszél az internet, hanem az ezek HELYETT elérhető alternatívákról, és az ezek mögé épülő gigantikus piacról.

Mert vannak alternatívák. Számtalan. A meglévő igény, nyitottság ugyanis validálja ezek profitabilitását, és az értékesítésre, reklámozásra épülő közösségi média birodalmak kialakulását.

Fórumok tekintetében a gyakorikerdesek.hu vezet: a legtöbb vényköteles gyógyszerekhez kapcsolódó tartalom – kérdés és válasz (tanács) – itt jelent meg a vizsgált időszakban. Szorosan mögötte pedig feltűnik a budnet.pl, a bura.hu, de amúgy az Index fórumok is szerepet kapnak.

A lengyel domain címmel futó budnet.pl mögött az alábbi gyűjtőoldal húzódik, ahova beazonosíthatatlan felhasználók szórják be a magyar linkeket.

Bár a domain változhat, a linkek mind az alábbi weboldalra vezetnek:

A gyogyszertar-hu.life vagy épp a gyogyszertaronlinehu.life bizalomgerjesztő domain címei alatt egyrészt találunk egy rakat bestseller terméket (gyógyszert). Másrészt egy angol nyelvű oldalt (ami amúgy egyáltalán nem érhető el magyarul, a nyelvek opcióra kattintva SEM.)

Emellett magyar – forintban értendő – árakat, pénzvisszafizetési garanciát, és a Rólunk szekcióban az alábbi két céges állásfoglalást.

A cég tehát generikus gyógyszereket forgalmaz.

“A generikumok elterjedésének mindenekelőtt gazdasági okai vannak. A hatástani és klinikai kutatási fázisok kihagyásával (az originális gyógyszerekkel ellentétben, amelyek hatóanyaga új fejlesztés eredménye) rengeteg pénzt, időt és fáradságot megspórolnak maguknak a generikus gyártók. A generikus termékek megjelenésével eltűnik az eredeti (originális) készítmény monopolhelyzete, erősödik a versenyhelyzet, amiaz árak csökkenését eredményezi.” /hazipatika.com/.

Mindemellett a webshop minden vásárlás után ajándék Viagrát is küld.

A sales-mozgatta gyűjtőoldalakon túl a fórumok nagy részében valódi emberek valódi betegségekről osztanak meg tapasztalatokat. SAJÁT tapasztalatokat. Maga a jelenség azért érdekes – veszélyes – mert a tanácsok az általános javaslatoktól egészen a konkrét gyógyszermárkát és adagolást definiáló hozzászólásokig terjednek. A bura.hu-ról csak egy párbeszédet kiemelve: a depresszióra például volt aki ‘megszeretgetett víz fogyasztását’, de olyan is, aki konkrét gyógyszer használatát javasolta, vagy őszintén – gyógyszerekre lebontva – elmesélte saját gyógyulásának, kezelésének folyamatát.

Az Indexen pedig két fórum is van, amelyek már több mint 20 éve kínálnak felületet egyrészt a pánikbetegeknek, másrészt a Lyme-kórral kapcsolatos panaszoknak, javaslatoknak. Mindkét fórum külön-külön is már több mint 40 000 egyedi bejegyzést tartalmaz.

A ‘ vényköteles gyógyszerek’ viszonylag általános kutatási kategóriáját természetesen tovább lehet – sőt, érdemes is – szűkíteni, ugyanis konkrét betegségek kapcsán ugyanúgy beazonosíthatóak azok a szereplők, platformok, kommunikációs üzenetek, amelyek meghatározó szerepet töltenek be adott betegség online percepciójának alakításában, befolyásolásában – csodaszerekkel, alternatív megoldásokkal kitöltve a vényköteles gyógyszerek tiltott reklámozásából fakadó vákuumot.

A gyógyító internet – pikkelysömör

A pikkelysömör esetében például a SentiOne véleményvezér-listája alapján egyértelműen beazonosíthatóak azok a közösségimédia-birodalmak, amelyek egy-egy termék reklámozására épülnek.

Az Eventuspharma webshop, a Szeretem a bőröd Facebook oldal, a Psorioderm hivatalos oldala és a Derma Art Bőrgyógyászati Klinika például mind egy – valószínűsíthetőleg saját – és recept nélkül is kapható termék mögött áll, több saját platformot is becsatornázva a reklámtevékenység mögé.

De saját terméket hirdet például a Hillvital is, teszi ráadásul mindezt egy kiszámítható, körülbelül egyheti periodicitással.

MINDEKÖZBEN…

…pedig az internethasználók teljesen másról és máshogy beszélnek a pikkelysömörrel kapcsolatban.

Egyrészt a különböző fórumokon saját maguk veszik kézbe az irányítást, és osztják meg személyes tapasztalataikat a betegségről és a gyógyulásról:

– jellemző, hogy a pikkelysömörnél az ember egy idő után immunissá válik bármilyen terápiára, gyógyszerre, még akkor is, ha az mindaddig pozitív eredményeket hozott

– csak akkor lehet végérvényesen kigyógyulni ebből a betegségből, ha kivetetjük a mandulánkat

– fontos elmenni fogorvoshoz, mert ha van lyukas fogunk, nem lehet teljes a gyógyulás

– vagy épp:

A fórumok mellett szignifikáns szeletet hasítanak ki maguknak az inernetes adok-veszek csoportok is. Csak úgy, mint más online piactéren, ezekben a csoportokban is szabadon zajlik a kereskedelem…Épp csak az emberek itt gyógyszereket, csodaszereket, természetes gyógymódokat ajánlgatnak egymásnak rendületlenül: mint például a kénes-jódos fürdősót vagy éppen a csoda Csiga-gélt…

És, ha a Csiga-gél sem segít, akkor még mindig ott vannak a kifejezetten a pikkelysömörben szenvedő betegenek tervezett ékszerek.

Ráadásul a vényköteles gyógyszerek közösségi média jelenlétét meghatározó ‘fake news’, tartalommutáló ‘oldal-konglumerátumok’ masszív csoportja ebben a kontextusban is jelen van. Az Ajurveda kezelését például alapvetően csak az oldal 900 körüli oldalkedvelője láthatta, épp ezért a posztot továbbdobták több százezres (vásárolt?) követőbázissal rendelkező oldalakra is, mint például (a teljesség igénye nélkül):

VédaDoki – 981 (az eredeti poszt)

Hódi Pamela és Berki Krisztián rajongói oldala (több mint 90 000 lájk)

Mindenegyben (több mint 730 000 lájk)

Taknyos Bagoly (több mint 150 000 lájk)

Minions idézetek (több mint 280 000 lájk)

Don’t worry be happy (több mint 66 000 lájk)

Napi idézetek (több mint 138 000 lájk)

Ezekkel szemben lépéselőnybe kerülni szinte fizikai – internetes – képtelenség. Ugyanakkor a tévhitek leépítésére igenis van mód. Ehhez azonban ismerni kell azt a ‘mindset’-et, amelyet ezek az alternatív megoldásokat kínáló, kommunikáló, és sok esetben azonnali és könnyű gyógyulást ígérő oldalak felépítének az emberekben: a csatornákat, a véleményvezéreket, a közösségimédia-birodalmakat, a termékeket, a kulcsüzeneteket.

A social listening technológia például erre (is) kínál megoldást.