#Metoo, azaz #enis. Felfigyelt a magyar internet, és megosztozik az üzeneten. Egy, a közösségi médiára optimalizált hívószóban koncentrálódik a bántalmazás, a nők (és férfiak) elleni szexuális erőszak társadalmi problémája. Hashtag mögé tettük a múltat. De hol tart a kampány? És vajon hol tart a cél?…

A hashtag online ereje

2017. október 13. és október 25. között (a kampány online elterjedésének kezdeti csúcsidőszakában) több mint 1200 alkalommal posztolták a magyar nyelvű interneten a metoo hashtaget, legyen szó a közösségi média különböző platformjairól (Facebook, Instagram, YouTube, Twitter) vagy más online felületekről, mint például hírportálok, blogok, fórumok, derül ki social listening kutatásunkból. Szoftverünk kizárólag a publikusan közzétett szöveges tartalmakat látja, így a szám valószínűleg még ennél is sokkal magasabb a privát oldalakon megosztott kapcsolódó üzeneteket tekintve (a privát oldalak publikusra állított bejegyzései is ebbe az utóbbi körbe tartoznak).

A téma könnyedén adaptálódik a különböző online struktúrákba, az üzenet pedig ugyanúgy megtalálja a helyét a hírszolgáltató portálok hasábjain, mint a YouTube videókban vagy épp az Instagramon.

A kampány október 16-án indult a Szeretlek Magyarország cikkével, majd a Süel Jótékonysági Műhelyvásárának ügyes megoldásán keresztül terjedt tovább, akik az alkalom szülte lehetőséget megragadva ‘metoo’ hashtagelték az amúgy már évek óta megrendezett eseményüket.

Október 16-án pedig végül az online világ közönsége közössé tette a közösségi médiában is az ötletet és a kezdeményezést (ezt a Facebook kék csúcsai jelzik a grafikonon, melyek átvették a vezető szerepet), így validálva egy komoly társadalmi jelenség, probléma online és közösségi háttértámogatásának – vagy akár irányításának – burjánzó erejét.

Pethő Anita irodalomtörténész, Tatjana Gucu olimpiai bajnok tornásznő, Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, Sárosdi Lilla, Nyáry Krisztián író, Török-Illyés Orsolya, Horányi Juli és Teszári Nóra…, hogy csak néhányat említsünk a kezdeményezés mellé álló, és korábbi atrocitásokat nyíltan felvállaló közszereplők közül.

Október 21-én pedig új kontextust teremtett egy pszichológus, aki a gyerekkorba emelte át a témát – az esetenként ugyanúgy érintett, mégis tehetetlen gyermekek (nem létező) lehetőségeiről beszélve.

A SentiOne, a tartalmak érzelmi hátterét az idő függvényében kategorizáló grafikonjának negatív csúcsot jelző (piros) hulláma például jól mutatja a friss szemszög “téma megújító” hatását (a piros szín a tartalom és az e köré épülő kontextus negatív hangvételét indikálja)

A legtöbben Facebookon tettek hashtag vallomást, de a Twittert is sokan választották online sorsközönségnek.

A rossz üzenet ereje – influencer esettanulmány

aka. közel 700 komment és egy törölt Facebook oldal

A vizsgált 10 nap online adataiból, tanulságaiból és publikus szöveges tartalmainak elemzéséből generált Opinion Leaders (Véleményvezér) lista* harmadik helyén Ágoston László operaénekes, művész kapott helyet, aki a www.agostonlaszlo.hu oldalon közzétett cikkének köszönhetően pozicionálta magát a kampány sűrűjébe.

Ezt a történetet azért érdemes vizsgálni, mert posztról-posztra szemlélteti, hogy az üzenet átadásának sikere milyen hatalmas arányban múlik a megfelelő szavak, a megfelelő történet kiválasztásán, és a közösségi média alapdinamikáját adó, valós idejű visszacsatolás minőségén. Egyáltalán, ennek biztosításán.

Bár a blogon megjelent cikk folyamatosan elérhető volt – és máig az, a művész publikus Facebook oldala néhány napig megszűnt létezni.

Így nézett ki az október 13 – 25. közötti időszak:

Mivel a SentiOne-nál online listening cégként folyamatosan figyelemmel kísértük a kampányt, a metoo hashtaget, a kezdeményezés online visszhangját és evolúcióját, így már a közösségi média aktív történetírási fázisában – a leállás előtt – nyomon követtük és elmentettük ezen a Facebook oldalon közzétett kommenteket is, hogy a párbeszéd eredeti formáját és kommentjeit megőrizve tiszta képet kaphassunk a krízishelyzetbe forduló véleménynyilvánítás hatásfokáról és fogadtatásáról, a kezdetektől egészen a kritikus pontig, a Facebook oldal leállításáig.

Posztról posztra: jó indítástól a hitelvesztésig

A #metoo kampányhoz kapcsolódó, saját publikus Facebook oldalon közzétett első bejegyzést Ágoston László október 16-án publikálta. Egy – az ő szavaival fogalmazva – “kedves nőismerőse” #metoo posztját osztotta tovább, mintegy támogatásáról és elismeréséről biztosítva azokat a hölgyeket, akik ilyen módon publikusan és névvel együtt vállalják az őket ért, eddig eltitkolt sérelmeket.

Ezt a gondolatsort később azonban tovább vitte Ágoston László a saját blogján is, az Elég a férfigyűlöletből – is! (október 18.) című cikkében, ahol tágabb kontextusba helyezte az üzenetet: miszerint a férfiak is ki vannak téve ezeknek az akár lelki, akár testi bántalmazásoknak:

“Azt hiszem, kétszer történt meg velem eddig, hogy vitába keveredtem egy nővel, majd ő keresett meg (!) chaten és miután látta, hogy nem lesz számára kedvező a beszélgetés végkimenetele, azzal vágta rövidre a dolgot, hogy felkiáltott: “Hagyj békén! Ne zaklass!” (a Facebookról, a saját cikkre való reflexióként)

A téma természetéből fakadóan érzékeny, főleg annak tükrében, hogy az anonimitás leplét levetve, személyes vallomásokon alapszik. Webes szövegelemzésünk mentén láthatóvá vált a kampány terjedésének egy igen domináns és az online felhasználók, résztvevők konszenzusán alapuló kommunikációs üzenete – a sértett fél nem a női nem. A sértett fél nemtől függetlenül: az áldozat.

A fenti Facebook bejegyzés és a blog poszt éppen ezért elsöprő kommenthullámot idézett elő – a publikus webes tartalmak körében is, tekintve, hogy maga az online színtér is a művész nyilvános rajongói oldala volt. Lászlónak közel 109 000 követője van/volt Facebookon, és csak ez a bejegyzés összesen közel 700 kommentet generált. A legtöbben azt sérelmeztek, hogy a cikk olyan személyes élményeket listázott és állított szembe a szexuális erőszakkal, melyek sem fajsúlyukban, sem időben nem illeszkedtek a #metoo kezdeményezés előrevivő és súlyos szexuális bántalmazások nyílt felvállalásán alapuló kontextusába: legyen szó akár férfiről, akár nőről.

Idézetek a blogon közzétett cikkből:

“Az első szakításom után a lány bosszúból azt hazudja, hogy gyereket vár tőlem.”

“Az évek alatt nem egy barátomról derül még ki hasonló, hogy a lány tabletta helyett mondjuk vitamint szedett, állapotos lett és ezzel akarta magához kötni a srácot.”

“Kaptam már pofont, öntött már le nő nyilvános helyen úgy, hogy nem érdemeltem meg, de számára jó heccnek tűnt.”

Idézetek a kommentekből, kronológiai sorrendben:

“Enyhe üldözési mánia ütötte fel a fejét a pasiknál amit nem egészen értek…”

“Szerintem, ez nem számít szexuális zaklatásnak, ezért nem értem, hogy miért hoztad szóba a “metoo” kampánnyal kapcsolatosan?”

Á.L.: Igen. Pont ezt mondom. Hogy a nők is hibásak férfiak ellen elkövetett dolgokban. És a metoo-t ki lehet arra terjeszteni, hogy ne csak egy sebnyalogatás, hanem egy előre vivő diskurzus kezdőlökése legyen. Szerintem ez nem csökkenti az erejét – sőt valós értelmet ad neki.

“Ennek fényében, természetesen fejet hajtva az áldozatok előtt, Ágoston úr elindította a she for he kampányt. Ezzel nem lenne gond, de hogy konkrétan szembe fordítja a #metoo kampánnyal attól szerintem minden szexuális zaklatást átélt embernek kifordul a gyomra.”

“Anelkul, h barminemu gyuloletet zuditanek rad (merthogy az dol rad a nok reszerol allitolag) megjegyeznem, h ennek a temanak sztem van letjogoultsaga. Csak NEM MOST! Egyszeruen rossz az idozites, meg akkor is, ha pont most erzed aktualisnak”

“Bakker en komolyan nem hiszem el, hogy egy elvileg ertelmes intelligens influencernek hogy a pekben nincs annyi erzeke, hogy ezeket a temakat ne mossa össze rendre es folyamatosan.”

“Ezt a vitát nagyon rosszul időzítetted , nem az igazságtartalmával van a gond , hanem az időzítéssel és azzal , hogy egybemosod a nemi erőszakkal . Ha csak simán #metoo üzenetet írtál volna , nem bántottál volna meg senkit .”

A kommentelők többsége értetlenül állt a jelenség és az üzenet előtt, ami a fent látható példákat nézve is látszik. Sem az időzítésben, sem a szándékban, sem az üzenetben nem találták azt az értéket, amit Ágoston László az általa megfogalmazott gondolatmenetben látott. Látni vélt.

Á.L.: Nem, nem akarom elbagatellizálni a #metoo kampányt (ezzel a cikkemmel: http://bit.ly/2x6BS4k). Ha így lenne, nem éreztem volna fontosnak, hogy két napja újra megosszam a megerőszakolt nőket érintő videós bocsánatkérésemet. Sőt, feljebb akarom emelni egy szinttel: hogy ne a nők elleni erőszakot ítéljük el, hanem a férfi-nő kapcsolatban történt bármilyen erőszakot. Mert szerintem mindegy az elkövető neme. És igazából az elkövetés formája is csak technikai kérdés – a sérülés mélysége számít. És akkor lehet, hogy a társadalom egy szélesebb rétege lesz képes empatizálni.

“Lehet érvelni meg szépen beszélni, ott van az összes Me Too poszt meg itt egy csomó komment, de tök fölösleges amikor Lászlónak az alapfelvetése hogy a nők természetükből fakadva kamuból teherbeesnek aztán tényleg és kirúgják a palijukat, meg leöntik vízzel, illetve a férfiakat gyűlölik, mert heréjük van.”

De a szavaknak ereje van – ha valami, akkor a #metoo országhatárokat átívelő hulláma pontosan ezt bizonyítja. Nincs mögötte magyarázat. De ott van mögötte az ember. Valószínűleg ez az asszertív, tudatos, mégis visszafogott jelenlét önmagában olyan gazdag és egyben intim jelentéstartalommal bír, amelyet se magyarázni nem kell, sem tovább gondolni, főleg nem harmadik személyként igazolni vagy degradálni – és itt a közszereplői, úgyis mondhatjuk, hogy influencer státusz önmagában nem lehet validáló tényező. Ahogy a jószándék sem.

Az utolsó komment

Végül az oldal passziválása előtti utolsó közzétett posztban a szerző ismét, már többedik alkalommal reflektál az írására érkező kommentekre.

Á.L:: Többen írtátok, hogy a két nappal ezelőtti ‘Elég a férfigyűlöletből! – is’ című cikkemmel egyet tudtok érteni, de az időzítést nem tartjátok a legszerencsésebbnek. Tudnék ezzel vitatkozni, de attól sem zárkózom el, hogy igazat adjak ezeknek a hangoknak, valóban nagyszerű, hogy a #metoo kapcsán elindult egy – akármekkora mértékű – megtisztulás, amire lehet, hogy most meg kella dni az időt, a figyelmet és a tiszteletet, hogy utána újra szóba lehessen hozni a kampány kiszélesítését, ahogy írtam….Az viszont, hogy már két napja a legválogatottabb ocsmányságokat irkálják a nők az oldalamra, nehezen emésztem meg. Nem értem, hogy ilyenkor hol vannak a nem-radikálisok, hol vannak a nem agyonfrusztráltak, akik helyrebillentenék az egyensúlyt…Tehát kedves nem elborult hölgyeim! Javaslom, ti magatok szűrjétek meg és állítsátok le a kommentben is látható kommunikációt használó nőket! A közös céloknak teljes mértékben árt az ilyen. Nekem viszont “nincsen pinám”, hogy szólhassak nekik….”

Majd többé nem érhető el a Facebook oldal. A blogról átkattintva sem.

A blog és a cikk elérhető volt ez idő alatt is, ugyanakkor ott nem volt lehetőség kommentelni.

A Facebook oldalt október 25-én aktiválta újra Ágoston László.

Az ‘influencer’ lét, az ebből fakadó erő és reputáció jó ügy mögé állítása valid és érték-vezérelt motiváció. Ugyanakkor ez az eset jól példázza a korlátokat: fontos a releváns kapcsolódási pont könnyen azonosítható megléte, az érzékenység és a hitelesség megőrzése, valamint a proaktív és természetesen szabad témaválasztás mellett az ehhez kapcsolódó felelősség és párbeszédre nyitott jelenlét vállalása IS. A kettő együtt jár. A kettő együtt kell, hogy járjon. Hiszen az influencer szerep létjogosultságának alapfeltételea közönséggel való interakció, a reflexióra való nyitottság. Ennek hiánya, megtagadása vagy passzív “kezelése” (pl. oldalletiltás) azonnali hitelvesztést eredményezhet.

Mindennek remek ellenpéldája az ‘Erzsi for president’ Facebook oldalon közzétett ‘Elnökasszonyi kommüniké’ bejegyzés. Ez a vizsgált időszak harmadik legnépszerűbb tartalma (a rendszer a teljes magyar interneten közzétett kapcsolódó publikus tartalmak elérési mutatói alapján számol), közvetlenül a HVG Twitter és Facebook posztja (A férfiak most egy dolgot tehetnek: figyelmesen végighallgatják a nőket) után. 159-en osztották tovább, 1204-en lájkolták és közel 64 000 emberhez jutott el, azaz ennyien láthatták.

“Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a férfiak is védelemre szorulnak. Kutatások szerint a családon belüli erőszak elkövetői, legyenek akár férfiak, akár nők, gyakrabban emelnek kezet idős férfiakra és fiatal fiúkra. A családon belül elkövetett emberölések áldozatainak 61 százaléka férfi, a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények áldozatainak 66 százaléka fiú.”

Ha egyszer írnánk egy ‘Top10 tipp, miként csatlakozz be sikeresen saját kontenttel a közösségi média trendekbe?’, akkor ez benne lenne.

Hmmm… Most, hogy belegondolunk, úgy döntöttünk, tutira megírjuk.

*A SentiOne saját fejlesztésű algoritmusa, mely az egyéni felhasználók által, a vizsgált időszakban közzétett releváns tartalmak mennyisége, az erre érkező lájkok, kommentek és megosztások, valamint adott felhasználó követőbázisának nagysága alapján kalkulál, és állít rangsort